(A Vérzőszívű Magyar Ember)
Címkék, angolul „tag”-ek. Egyszerű, rövid szavak, amelyek a megfogalmazó személyétől függően jól, vagy kevésbé jól leírnak egy jelenséget, érzelmet, tárgyat, újságcikket. Minél ügyesebb az illető, annál kevesebb szóból tudja körülírni vizsgálata tárgyát. Egyfajta primitív verselésként is felfogható, nekem tetszik :) Igazából semmi új nincs benne, de a netes világban manifesztálódott a legkézzelfoghatóbb módon.
Egy ideje már körvonalazódik bennem a mindennapok magyar emberéről, és annak világhoz való hozzáállásáról egy ilyen leíró szóhalmaz. Sajnos szükség van rá, hogy itt külön tisztázzam, ennek semmi köze a politikához. Emberi viselkedésről, életszemléletről van szó, az én szubjektív szűrőmön keresztül. A „Magyar” szó népcsoportot jelöl, nem a politikai majomcirkusz egyes táborainak kijelölt követőit.
Három szóban állt össze számomra napjaink átlag magyarjának hozzáállása. A címkék:
Nekem, Most, Jár
...azaz..
NEKEM
..és (legfeljebb) családomnak. Minden(ki) más le van szarva.
Sőt, másé se legyen..., attól irigy leszek és akkor keresztbe teszek.
A „közösség” szó nekem semmit nem jelent. Ha nekem nem származik előnyöm valamiből, akkor a kisujjamat sem mozdítom érte.
MOST
..ide vele, mert.. kell! Leszarom a hosszútávú előnyöket.
Bespájzolok mindent, amint megtehetem. Állami támogatás, „óccsó” hitel, plazma féláron a Teszkóba', akciós farhát, Suzuki hitelre. Most kell, nem várok!
JÁR
Adjanak..., mert nekem minden jár! Hiszen én ÉN vagyok!
Nehogy már ezek ne adjanak, amikor ők is lenyúlnak! Megérdemlem, megérdemeljük! Ingyen.
Bár nekem minden jár, a kötelességek engem nem érintenek, sőt önérzetemben sértenek!
A fentiek természetesen nem mindenkire igazak (rám például eggggyáltalán nem :D), de magamat, mint lakmuszpapírt a mindennapok vizébe dobva, ezt szűrtem le totálisan szubjektív módon.
Kicsit persze elkeserítő, de én bizakodó vagyok. A jelen szerintem a közösségek megerősödéséről (is) szól, ami jó jelnek tekinthető. Inkább a fényes jövő ígérete, mint az apokalipszis pokla, nem? (De) :)
Holnap a magyar ember belső feszültségeiről írok rövid posztot. (az csak 2 címke lesz :)